Vajon mindennapi életünk része egy üveg aranyló méz a polcon vagy a kaptárak látványa akácosokban? Most megvizsgáltuk a kérdést: hogyan, milyet, kiktől érdemes - és kik is állnak a kaptárak mögött.
Tavasszal a balzsamos, friss levegőben virágaikat bontogató fák látványának elmaradhatatlan apró részletei a méhek, ahogy egyik virágról a másikra szállva döngicsélve szorgoskodnak. A jó gazda ilyenkor elégedetten konstatálja: gyümölcstermő növényeinek megtermékenyítése idén is megtörténik. Tudni kell, szinte kivétel nélkül idegen megporzás eredménye a nyári gyümölcshozam. Ha csak a méheken múlik, lesz gyümölcs, nekünk pedig méz, amit megvehetünk.
A világon mindenhol probléma a mézek hamísítása. Kétféle hamisítás különböztethető meg. Az egyik, amikor különböző földrajzi és botanikai eredetű mézeket kevernek össze, és ezt nem jelzik korrekten a címkén a fogyasztó felé. Ennek tipikus példája, amikor magyar akácmézbe Dél-Amerikából származó világos színű mézet kevernek és ezt magyar akácmézként értékesítik. A másik hamisítási módszer közismertebb formája, amikor a mézhez valamilyen olcsóbb, mesterséges édesítőszert tesznek a mennyiségi növelés elérése érdekében, például izocukrot. A hazánkban évente termelt méz minimum 70 százaléka erre a sorsra jut, ebbe a „világméz-tégelybe” kerül. Kevesebb, mint 10 százaléka kerül határainkon túl olyan mézes üvegbe, amelyen feltüntetik, hogy magyar mézről van szó. Belföldön mindössze 20 százalék értékesül a hazai mézből, és ennek a mennyiségnek a felét a méhészek közvetlenül értékesítik, a másik felét hazai kiszerelők adják el a boltokban. Évente körülbelül 22 ezer tonna méz terem itthon.
A méz minőségével egyébként a 2001-ben jóváhagyott uniós Mézdirektíva foglalkozik, a mézpiacon egyre szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, legyen szó bármely Földrészről. Ám ha a méz megfelel, csupán az „eladható” kategóriába kerül, vagyis felállított ranglista valójában nincs. Ha lenne, azon a magyar méz az élmezőnyben szerepelne.(Ez elsősorban a magyar méhészek kiemelkedően magas szakmai tudásának és a Kárpát-medence csodálatos növényvilágának, éghajlatának köszönhető.) Az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) pedig további garanciákat ad: a visszaélések kivédésére zárszalagot kapnak a méhészek, akik ettől remélik most a helyzet javulását.
A zárszalagos magyar méz minőségét a Méhészeti Egyesület ellenőrzi és garantálja, ami biztató a jövőre nézve, de egyenlőre önkéntes a zárszalag használata. Ha sikerül egyszer elérni azt, hogy, minden magyar méz védelem alatt álljon, akkor a nagy üzletláncok által „termelt” úgynevezett kínai hársfaméz nem kényszeríti a magyar gazdákat heroikus küzdelemre, és a vevők is azt kapják majd, amit egy magyar méztől elvárnak. Ha a vevők megértik a zárszalag fontosságát és csak az ilyen üveges mézet keresik, akkor a mézforgalmazó cégek, kereskedelmi egységek is követelni fogják a beszállítóiktól a zárszalagot.
Ezek után elmondhatjuk: ehhez a munkához szerelem kell! „Szerelmes” méhészeinknek köszönhetjük, hogy még van magyar méz. Nem túlzás. A globalizáció kikezdte ezt az ágazatot is: a terméseredmény abszolút időjárásfüggő náluk is, ez alapjában véve a biztos bizonytalanságot jelenti; az egyik legnagyobb tudást igénylő szakma az állattartáson belül, amit csak hosszú évek alatt lehet elsajátítani; a főállású méhész a több tonna értékesített mézet az év során sokszor „megemeli”, amikor munkafázisokon átmegy a keze között, vagyis komoly fizikai felkészültséget igényel. A virágzó növényről másik virágzó növényre szállítást pedig csak éjszakai vándorlással végezhetik el. S mind ez még nem elég: a magyar méhészek tíz évvel ezelőtti áron tudják csak értékesíteni a mézet. Ezek után – ha azt halljuk, hogy a húsz évvel ezelőtti harminc ezres méhész létszám alig haladja meg a tíz ezret (ebből csupán pár száz a főállású méhész) – jogos a gondolat: csoda, hogy még ennyien is vannak!
„A méhészek általában természet szerető és ismerő emberek, de még őket is meglepetés éri, amikor elkezdik ezt a szakmát. Szinte rabul ejti a méhészt a kis rovarok hihetetlen precizitással, évezredek óta működő közössége. A kaptárban titkok vannak, és aki a titkot megfejti az többé már nem tud szabadulni eme kis rovarok csodájától” – mondja látható odaadással Bross Péter az OMME elnöke. Mert csoda az, hogy magas fehérjetartalmú anyagot – esetünkben a virágport - képesek korlátlan ideig tárolni úgy, hogy az nem csak hogy nem romlik meg, hanem megőrzi minden élettanilag fontos tulajdonságát. Csoda az, ahogyan az anya –sokan méhkirálynőnek hívják- tudja kontrollálni a körülményekhez igazítva, hogy hímnemű herét, vagy nőnemű dolgozót hordozó petét rakjon le a viaszból készült lépek sejtjeibe. De csoda az, hogy csupán jelekkel kommunikálva pontosan tudják tájékoztatni egymást arról, hogy a kaptáron kívül hol, milyen nektárforrás található. És amikor télen a hőmérséklet mínusz 10-20 Celsius fok és tombol a vihar, akkor a kaptárban, nyugalom honol és 25 fok meleg van.
„Az első két méhcsaládomat huszonkét éve vásároltam Törökszentmiklóson, azt kezdtem el fejlesztgetni, több mint tíz éve pedig már főállásban méhészkedek, mára jelentős állománnyal – nyilatkozta Szabó István karcagi méhész egy fórumon. Az állomány létszáma is változó, és a mézhozam is. Igaz, az elmúlt esztendő biztatóan indult, de az április eleji két jelentős fagy a nyírségi akácosokat megrigázta (elfagytak a virágok), a méhek nem tudtak mire menni.”
Évről-évre jelentős számban fogyatkoznak a gyümölcsvirágokat megporzó vad rovarok : ezzel fordított arányban fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában. S ha mindent összevetünk – az ellenőrzött méz minőségét és kedvenc gyümölcsfáink megtermékenyítésre várakozó virágait – egyre jobban látjuk a forintban nem kifejezhető különbséget egy zárszalagos üveg méz és az „akciós” táblácska alatt sorakozó többi üveg között.
Kaptár közelről
Egy egészséges kaptár naponta 20 kg nektárt is begyűjthet, ami a nyári körülbelül hatvanezres létszámtól szép teljesítmény. Télen pedig a begyűjtött és elraktározott mézet fogyasztják el, de nem elsősorban azért, mert „éhesek”, hanem mert a méz tápanyagaiból merítik a méhcsalád fűtésére fordított energiát. Az energiát pedig a mozgásukkal fejlesztik: a méhcsalád egy gömb alakot vesz fel – mert adott térfogathoz képest a gömbnek a legkisebb a felülete - a gömb felszínén lévő méhek folyamatosan mozognak, az így keletkezett energiát pedig a gömb belseje felé irányítják, ahol az anya van. A gömb (szakzsargonban fürt) szélén lévő méhek, mielőtt teljesen lehűlnének, bekéredzkednek a melegebb részekbe, így tulajdonképpen egy állandó körforgásban vannak. A fürt a tél folyamán folyamatosan követi a lépekben lévő mézet, hiszen állandóan fogyasztanak abból. Telente egy méhcsalád kb. 15 kilogramm mézet fogyaszt el.
A kaptárakban - emberi gondoskodás mellett – teleltetett állomány is meggyengül, de mit szóljanak a poszméhek, darazsak? Őket nem telelnek át családosan, nem termelnek tartalékot sem, de minek is, hisz csak az anya vészeli át a telet, aki egyedül kezdi fejleszteni a családot tavasszal. A darazsak hazai képviselőinek többsége ráadásul ragadozó nem nektárral táplálkozik, hanem más hártyássárnyúakkal, így elég nehéz lenne neki a zimankós időre bespejzolni.
Amikor a méhek összegyűjtik a nektárt a virágokról, sok mindent hozzáadnak. Többek között egy enzimet, a glukóz-oxidázt. Amikor ez az enzim, a glukóz-oxidáz vízzel elegyedik - voltaképpen akkor, amikor a mézet a sebre tesszük - a méz cukortartalma vizet von el a bőrből, és hidrogén-peroxid képződik. Ezt az erős fertőtlenítőszert a háztartásokból jól ismerjük. Gyakorlatilag minden baktériumot elpusztít. Ennek köszönhető a méz baktériumölő hatása, nem véletlen, hogy az ősi egyiptomiak az "Istenek eledelének" nevezték, de használtak a sebek fertőtlenítésére is.
Amikor a méhek összegyűjtik a nektárt a virágokról, sok mindent hozzáadnak. Többek között egy enzimet, a glukóz-oxidázt. Amikor ez az enzim, a glukóz-oxidáz vízzel elegyedik - voltaképpen akkor, amikor a mézet a sebre tesszük - a méz cukortartalma vizet von el a bőrből, és hidrogén-peroxid képződik. Ezt az erős fertőtlenítőszert a háztartásokból jól ismerjük. Gyakorlatilag minden baktériumot elpusztít. Ennek köszönhető a méz baktériumölő hatása, nem véletlen, hogy az ősi egyiptomiak az "Istenek eledelének" nevezték, de használtak a sebek fertőtlenítésére is.
Aki most azon morfondírozik, hogy a kamrájában lévő ikrás méz is az Istenek eledele-e vagy „feljavított” pancsolmány, azt megnyugtatja Bross úr: „a méz természetes tulajdonsága, hogy idővel beikrásodik, de a beltartalmi értékeit nem befolyásolja a halmazállapot-változás. A vásárolt vegyes virágméz természetességét bizonyítja, ha néhány hónap alatt beikrásodik. Az „Akácméz” címkés üveget azért nehogy bárki kidobja csak azért, mert még mindig folyik: ez ugyanis a magas gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony marad.
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ
A piacon két féle mézet ismerünk. Az akácméz egy fajtaméz, egy féle növényről. Ez különbözteti meg a vegyes virágméztől. Pontosan lehet tudni a nektár forrását, a növényt. Az akácméz hazánk legjelentősebb mennyiségben termelt méze. Csaknem a színtelentől az enyhén sárgáig terjed a színárnyalata. Jó fertőtlenítő, köhögés ellen ajánlott.
A vegyes virágméz esetében, csak azt a kb. 30 négyzetkilométernyi földrajzi környezetet ismerjük, amit berepülnek a méhek, de pontosan, hogy milyen növényekből hordták a nektárt, azt nem. Az előbb leírtakból következik, hogy a vegyes virágmézekről nehéz úgy véleményt alkotni, hogy nem ismerjük a származási környezetét.
Beszélhetünk tavaszi, nyári virágmézekről, de vannak rétek-legelők, erdők, árterek vegyes virágmézei. Jellemzőjük a különleges íz-világ, általában színük sötétebb árnyalatú. Ez többek között a magasabb ásványi anyag tartalommal hozható összefüggésbe. A vegyes virágméz sütésre kiválóan alkalmas, jó erősítőszer.
Jó táplálék, mert egyszerű cukrai könnyen, gyorsan felszívódnak, gyógyító-szer, mert nyugtató, segíti az elalvást, támogatja a gyenge szívet, védi a májat.
Utolsó kommentek